Tovább a tartalomra
december 15, 2013 / baranyoszsuzsa

EZ KARÁCSONY!

 A múlt heti bejegyzésre nagyon készültem, de az élet kicsit átírta a történetet. Nem az történt, amire számítottam, de van ilyen és mivel nincsenek véletlenek, ennek is biztosan meg volt az oka, amiért így történt. 

Ezen a héten egy másik számomra nagyon fontos történet úgy fejeződött be, ahogy szerettem volna. Igaz, hogy ennek is megvan az előzménye, ami egy évvel ezelőtt pont nem sikerült.
Életemben még soha nem volt ilyen fontos egy CD megjelenése, mint most. Kedves Barátom, Peller Károly harmadik CD-je jelent meg, „Ez Karácsony!” címmel. Mivel már tavaly tervezte a CD megjelenését és akkor nem sikerült és ez csak az utolsó pillanatban derült ki, rajta kívül álló okokból. Közvetlen közelről éreztem egy művész fájdalmát és csillogónak látszó színpadi élet buktatóit. Nagyon fontossá vált számomra is, hogy ez a CD megjelenhessen. Most nagyon őszintén csak azt mondhatom, hogy nagyon nehéz ma támogatókat találni egy művészi alkotáshoz. Lehet, hogy furcsán fog hangzani de a sporthoz sokkal könnyebb. Miért? Egy könyvelő vendégem elmagyarázta nekem, szerintem ezzel sokat elárultam.
Peller Károlynak négy év alatt ez a harmadik CD-je és eddig az operett műfaját erősítette ezekkel, ami a szíve csücske. „Ez Operett” és „Ez Operett!2-Kettecskén” cím után a műfaj változott, mert Karesz, így magunk között elárulhatom, hogy nem szereti a Károlynak, vagy Karcsinak hívják, másban is szerette volna megmutatni magát. A cím már csak az előzmények miatt is egyértelműen adta magát. Nem lepett meg és mégis. Tudtam, hogy mindez benne van és képes is rá, hogy megmutassa, de, hogy ennyire bátor lesz az, tiszteletet érdemel. Ennyire megnyílni, ilyen fokon kiadni magunkat az, merészséget igényel. Amikor beszéltünk telefonon, akkor azt mondta nekem, hogy jövünk. Én visszakérdeztem, hogy kit hozol magaddal. Amire az volt a válasza, hogy nem kit, hanem mit. Értettük egymást. Amikor megérkeztek és a kezembe tartottam a CD-t, furcsa érzés kerített hatalmába, akkor még csak azt hittem, hogy a végre sikerültet érzem.
Három számot már hallottam korábban is. Több mint két éve fedeztem fel az „Ajándék” című dalt, és első hallásra megérintett. Néhány hete az egyik dalt együtt hallgattuk meg. Arról nem is beszélve, hogy Karesz a Kívánságkosár című műsorban négy dalt elénekelt, de mikor nem működik a Duna TV Budakalászon? Mire online TV-n megtaláltam, már csak a „Egy vizipacit kérek karácsonyra” című dalról nem maradtunk le. Itt már sejtettem, hogy valami nagyon „Kareszos” került az albumba.
Vártam, hogy mikor hallgathatom meg a dalokat végre, de arra, hogy ilyen hatással lesz rám, bevallom nem voltam felkészülve. Aki már hallotta annak nem kell, hogy leírjam a címet, aki még nem annak meg szeretném hagyni a megtapasztalás élményét. A CD-t hallgatva igazi karácsonyi hangulatba varázsolt és akkor következett az a dal, amiről leghitelesebben talán Karesz tud írni:
“Sok kedvenc dalom van a CD-n… de talán a legfontosabb dal… ami miatt mindenképp szerettem volna ezt a CD-t megcsinálni, az a Karácsonyi cipők! Amikor gyakoroltam, soha nem tudtam elénekelni már a második versszakot, mert annyira sírtam… Torokszorító, ahogy ezt a borzasztó tragédiát egy gyermek naivságán keresztül meséli el. Külön köszönet Ullmann Zsuzsának a fantasztikus magyar dalszövegért!” (Peller Károly)
Igen, de erre nem lehet felkészülni vagy úgy is mondhatnám, hogy én abszolút nem készültem fel rá, mivel nem vagyok egy síros alkat. Mégis az, történt, hogy már az elején legördült néhány könnycsepp, de később olyan zokogás tört ki belőlem, amire már nem is emlékszem, hogy mikor.
Igen, kedves olvasó, most mondhatja, hogy elfogult vagyok és igaza is van, de ez semmit nem von le ennek a CD-nek az értékéből, mert el kell ismerni, hogy nem egy szokványos dalcsokor. Híven tükrözi az előadó sokszínűségét és érzelmi mélységét az már csak hab a tortán, hogy a minőség jegyében született.
December 23.-án élőben hallgathatjuk meg az egész CD-t a Budapesti Operettszínházban egy Lemezbemutató gála koncert keretében. Meglepetés vendégekkel.
Az előzőn szerencsém volt ott lenni és a mai napig emlegetem. Két rész volt benne, ahol az egész közönség álló vastapssal köszönte meg.
Most csak egy tanácsom van mindenkinek. A papír zsebkendőket se hagyják otthon! Addig még sokszor meghallgatom, akkor talán, nem lesz rá szükség… Minden úgy lesz, ahogy lennie kell.

Szeretettel:
Bárányos ZsuzsaImage

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: